Szenzoros gyermekeket nevelő családokat segítő oldal

Szenzoros mindennapok

Szenzoros mindennapok

Iskolaérettségi kisokos

2023. szeptember 18. - Fincedi

Iskolaérettségi kisokos

…avagy: mit jelent az iskolaérettség, mikor lesz tanköteles korú a gyermek és mikor lehet/érdemes/kell elkezdenie az iskolát?

Tankötelezettség fogalma


A jelenleg hatályos szabályozás alapján (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

 

Mit jelent ez a gyakorlatban és mikor érdemes élni a jogszabály adta lehetőséggel?

 

Tankötelezettség: ebben a nevelési évben tanköteles korú az a gyermek, aki 2024. augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, ő 2024. szeptember 1-én megkezdheti a tankötelezettségének teljesítését az általános iskola első osztályában.

 

Ez alól kivételt képezhet, ha…

 

  • a szülő 2024. január 18. napjáig halasztásért nyújt be kérelmet az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolhat a gyermek fejlettségi szintjét alátámasztó dokumentumokat (óvodapszichológusi, logopédusi, óvodapedagógusi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye, szakorvosi igazolás stb.). Ezek mellékelése vagy mellőzése a szülő joga. A szülőnek lehetősége van a kérelem benyújtási felületén indokolni a kérelmét. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. Mi történik az ötven nap alatt?
  • Az Oktatási Hivatal minden további feladatjelölés nélkül elfogadhatja a kérelmet, ez esetben kiadja a határozatot arról, hogy engedélyezi a gyermek további egy év óvodai nevelésben való részvételét.
  • Az Oktatási Hivatal vizsgálatot kér a szakértői bizottságtól. Érthetőbben fogalmazva a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz rendelik be a gyermeket iskolaérettségi vizsgálatra. Ez a mi esetünkben egy több órás vizsgálat volt, egy szünettel, ahol gyógypedagógus és pszichológus vizsgálta a gyermekemet egyénileg és csoportos tevékenység során. A gyógypedagógus szóban tájékoztatott a vizsgálat, illetve megfigyelés tapasztalatairól és jelezte, hogy az Oktatási Hivatal felé a további egy év óvodai nevelésben való részvételt fogja javasolni. Így történt, 1-2 hét múlva kaptuk meg a határozatot az ügyfélkapu fiókomba, a javaslatnak megfelelő tartalommal.

„A Hivatal a döntését a szülővel határozat formájában közli, a határozat és a szakértői bizottság szakértői véleménye egyaránt kötelező érvényű. Amennyiben a Hivatal helyt ad a szülő kérelmének, illetve, ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a törvényi határidőn belül javasolja az óvodában maradást, a gyermek egy tanévvel később válik tankötelessé. Ez azt jelenti, hogy a gyermek még egy nevelési évig kötelező módon óvodai ellátásban fog részesülni. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül sem a Hivatal határozatát, sem a szakértői bizottság szakértői véleményét, és azzal ellentétes módon nem írathatja gyermekét iskolába.” (Forrás: Oktatási Hivatal)

 

  • amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke az iskolaérettségi szintet annak ellenére elérte, hogy gyermeke nem töltötte be a 6. életévét 2024. augusztus 31-ig, szintén kérvényezheti az Oktatási Hivataltól a tankötelezettség 1 évvel korábbi megkezdését. Ennek beadási határideje megegyezik a halasztási kérelem benyújtási határidejével (2024. január 18.).
    „A Hivatal a döntését a szülővel határozat formájában közli, a határozat kötelező érvényű. Amennyiben a Hivatal helyt ad a szülő kérelmének, a gyermek egy tanévvel korábban válik tankötelessé, vagyis egy évvel korábban kezdi meg az általános iskolai tanulmányait. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül a Hivatal határozatát, azzal ellentétes módon a későbbiekben nem dönthet úgy, hogy mégsem íratja be az iskolába a gyermekét.”(Forrás: Oktatási Hivatal)

 

A kérelmet ügyfélkapu igénybevételével vagy postai úton is be lehet nyújtani. Az ügyfélkapus benyújtás az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a postai benyújtáshoz képest jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát.

 Végezetül, a Hivatal döntésének el nem fogadása esetén annak kézhezvételét követően 15 napon belül közigazgatási per indítható. (részletek az Oktatási Hivatal honlapján).

 Iskolaérettség fogalma

 Az egész folyamat akkor válik fontossá, ha a 6. életévét betöltött gyermek a szülő vagy a nevelők véleménye szerint az általánostól eltérő időben (előbb vagy később) válik iskolaéretté.

 De álljunk csak meg egy szóra! Mit is jelent pontosan, ha egy gyermek iskolaérett?

  • Eléri a 20 kg-ot és a 130 cm-es magasságot?
  • Vagy tud számolni 10-ig?
  • Vagy már betűket és számokat írt 5 évesen?

Az iskolaérettség fogalma ennél összetettebb. Túlmutat a fizikai érettségen, a kognitív funkciók fejlettségén vagy azon, hogy meg mer-e szólalni mások előtt a gyermek, vagy tekergeti a haját és lesüti a szemét.

 Összegyűjtöttem a legfontosabb iskolaérettségi kritériumokat, de azonnal hozzáteszem, hogy minden gyermek esete egyedi és csak az őt legjobban, legreálisabban ismerők vagy a vizsgálatát végző szakemberek tudják eldönteni, valóban felkészült - e a gyermek az iskola kihívásaira.

 Legfontosabb szempontok, mely az iskolakezdést alátámasztják:

 Testi érettség:

  • teste arányosan fejlett, a kisgyermekkori alakváltás megtörtént, eltűnt a babapocak, karok, lábak megnyúltak, megkezdődött a fogváltás (talán nem is gondolnánk, de ez nagyon fontos jel, ami a megfelelő csontosodásra utal, ez pedig többek között az írástanulással is összefüggésben áll)
  • megfelelő erőnlét és fizikai állapot (az iskolatáska nehéz és az iskolai élet egyébként is megterhelő fizikailag)
  • kialakult a dominancia (kezesség)
  • látás, hallás megfelelően fejlett
  • a gyermek nagymozgása megfelelően fejlett (szökdelés páros, vagy egylábon, vonalon járás, keresztezett mozgások stb. mennek neki)
  • a finommotorika jó szinten fejlett (ujjait egymástól függetlenül tudja mozgatni, cipőt köt, ceruzafogása helyes, képes a váll, csukló ujjak egymástól független mozgatására).

 Értelmi képességek:

  • figyelem tartóssága, mélysége, megosztottsága megfelelő (képes 15 percig odafigyelni a feladatra, elmélyülten rajzol, színez)
  • érdeklődik a feladatok iránt, meg akarja csinálni és van kitartása befejezni (feladattudata, feleadattartása kialakult)
  • kialakult a kudarctűrő képessége, el tudja viselni, ha valami nem sikerült, legyen az társasjátékban való vereség vagy egy feladat megoldásának sikertelensége)
  • a sikertelenség inkább gyakorlásra serkenti, mint eltántorítja, dacossá teszi
  • beszédkészsége megfelelő: összetett mondatokban, jól érthetően, bátran kommunikál, gazdag szókinccsel és a nyelvtani szabályoknak megfelelően fejezi ki magát. Szükség szerint beszédét féken tudja tartani (megvárja, míg a társa vagy a felnőtt befejezi a mondandóját)
  • testsémája, testfogalma kialakult, ismeri saját testét, testrészeit és tisztában van azok működésével
  • rendelkezik általános ismeretekkel a saját közvetlen környezetéről, tudja a szülei nevét, foglalkozását, megnevezi testvéreit, tudja lakhelyét, életkorát….
  • tud tájékozódni időben (napszakok, napok, hónapok, évszakok), térben (ismeri és megfelelően használja a téri irányokat jelölő szavakat, pl. fölött, mögött, előtt, között), a bal – jobb fogalmát
  • eligazodik a számok között 1 – 10 - ig, pontosan használja a több-kevesebb- ugyanannyi, kisebb-nagyobb stb. fogalmát
  • képes a soralkotásra, sorminta folytatására (vizuális ritmus)
  • képes visszhangozni ritmussorokat, érzékeli a dalok, mondókák ritmusát
  • gondolkodása egyre elvontabb, észreveszi a logikai összefüggéseket, ok – okozat közti kapcsolatot, képes a lényeg meglátására, kiemelésére.

 Pszichés alkalmasság:

  • A gyermek érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott
  • örömmel várja az iskolát, készül rá, beszél róla, játékában is megjelenik a várakozás öröme
  • alkalmazkodik a szabályokhoz, képes elfogadni a felnőttek irányítását, együttműködik a többiekkel
  • képes szükségleteit késleltetni, kivárni sorát
  • képes kapcsolatot kezdeményezni a felnőttekkel és a társaival.

 

Fentiek természetesen a – mondjuk úgy – etalon nagycsoportosra jellemző tulajdonságok. Ideális esetben a fenti tulajdonságok legalább 80%-ával rendelkezik az iskolába készülő gyermek.

 Mindenképpen érdemes az iskolaérettség kérdéséről beszélni a pedagógusokkal, segítő szakemberekkel, a különfoglalkozásokat vezető edzőkkel, egyéb foglalkozásvezetőkkel. Hallgasd meg a gyermekorvos és védőnő tanácsait, kérj írásos szakvéleményt gyermekedről, melyet csatolhatsz a beadandó kérelmed alátámasztására.

  

Tehát még egyszer a határidő pontos időpontja:

2024. január 18.

 Eddig van lehetőség a szülő számára kérvényezni a halasztást vagy a 6. évét be nem töltött gyermek beiskolázását. A határidőn túl beadott kérelem semmilyen esetben nem méltányolható.

 

Források és további hasznos információk:

  • kérdéseiddel nyugodtan fordulhatsz hozzám is: holisticstudio.22@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://szenzorosmindennapok.blog.hu/api/trackback/id/tr7318217041
süti beállítások módosítása